Az Irodalmi boncasztal egyik 2006-os posztjában találtam ezt a kis írást Orson Scott Card-tól, amit gyorsan átvettem, hogy meglegyen itt is. Remélem nem haragszanak meg érte.
A bloggerek, az amatőr írópalánták és az önkéntes-önkényes megmondóemberek pedig talán örömmel fedezik fel újra! ;-)
A SZTORI HIBÁI:
Álszituációk:
- "mi a szösz?" sztori - a helyzet nincs elég nyomatékosan ábrázolva ahhoz, hogy az olvasót érdekelje: megoldódik-e a probléma vagy sem
- a szituáció túl könnyen megoldódik, unalmas
- félreértés (ha a karakterek leülnének, és egyszerűen megbeszélnék a dolgokat, akkor nem lenne történet)
- erőltetett sztori (a főhős a jó tanácsok vagy saját meggyőződése ellenére valami hülyeséget csinál, csak azért, hogy legyen egy történet)
indítás rossz időzítése:
- túl későn indul(az írónak vagy utólagosan kell felvilágosítást adnia, vagy az olvasó nem fogja érteni, mi történik)
- túl korai indítás (az író túl sok időt tölt el azzal, hogy felvázolja a szituációt és meghatározza a célokat, és csak untatja az olvasót)
logikai bukkanók:
- a motivációnak semmi értelme
- a reakcióknak semmi értelmük
- a megoldás mögött rejtőző okfejtésnek nincsen semmi értelme
- a célnak vagy az alapszituációnak semmi értelme
erőltetett végkifejlet:
- deus ex machina (a főhősön teljesen kívül álló történés vagy személy oldja meg helyette a problémát)
- véletlen (a végkifejlet teljesen valószínűtlen - minden jel arra mutat, hogy az író rendezte el így)
egyéb:
- színfalak mögötti események (a karakter, akinek a nézőpontjából az eseményeket szemléljük, nem látja, mi történik, és ezért fel kell erről világosítani (az olvasóval együtt))
- a főhős nem oldja meg a problémáját, túl passzív/tehetetlen
A KARAKTEREK HIBÁI:
Rossz választás:
- nem a megfelelő főhőst választotta az író - általában az a főszereplő, akit a legmélyebben érint a szituáció, illetve akinek a legtöbb vesztenivalója van
- nem a megfelelő karakter nézőpontjából meséli el az író a történetet - a főhősnek kell ennek a karakternek lennie; ha nem, akkor meg kell magyarázni, hogy miért így döntöttünk
hiteltelen karakterek:
- a hős túl jó, egyoldalú, unalmas
- a gonosz túlságosan is az, egyoldalú, unalmas
- a karakterek nem úgy beszélnek, mint a hús-vér emberek
- a karakterek cselekedetei és motivációi nem elég átgondoltak vagy érthetőek
egyéb:
- felesleges karakterek - ha a sztori nélkülük is működik, dobd ki őket
A STÍLUS HIBÁI:
- kevés az érzékszervi adat (az emberek nem csak látnak és hallanak, hanem ízlelni és tapintani is szoktak, az űrlények és a mágikus teremtmények pedig akár többre is képesek lehetnek)
- lényegtelen dolgok kihangsúlyozása -- tökéletesen érdektelen dolgok részletes leírása
- bosszantó kihagyások - az író kihagyja a megértéshez szükséges kulcselemeket
- erőtlen és túl gyakran használt szavak: nagyon, de, akkor, tűnik, váratlanul, majdnem, kissé, biztosan, gondolta
- túl sok váltás a nézőpontok között - vagy indokold meg nagyon jól, hogy miért rángatod az olvasót ide-oda, vagy ne tedd
EGYÉB HIBÁK:
- nem érinti meg az olvasót, nincs benne érzelmi töltés, nem köt le
nagyon jó, de mégsem igazi történet:
- nincs főhős vagy olyan személy, akinek valami problémája lenne
- a főhősnek nincsen jól látható célja, vagy indítéka (kivéve, ha csak a történet végén lehet felfedni)
- nincsenek igazi akadályok, amiknek a leküzdése érdekessé tehetné a főhős küzdelmét a céljáért
- a sztori egyik szituációjára sincsen megoldás
- egyik karaktert sem változtatják meg a történtek
- a történet X-kategóriás, ezért kiadhatatlan
- hiányoznak a hangulatteremtő részletek (a dolgok mintha légüres térben történnének)
- a történetben nincsenek jól kidolgozva az utalások
- közlés bemutatás helyett --- példák:
"Elment." (ahelyett, hogy leírnád, hogyan távozott)
"Furcsán volt felöltözve.” (ahelyett, hogy leírnád, hogyan)
"Dühös volt.” (ahelyett, hogy leírnád, hogyan viselkedett, hogy az olvasó is maga elé képzelhesse a dühét)
"Kint hideg volt." (ahelyett, hogy leírnád, milyen érzés volt kint lenni)
KRITIKUSOK JEGYZÉKE
A TÖRTÉNET VEZETÉSE
Miről szól a történet? Világos a mondanivalója? Érti az olvasó, hogy mi történik? Ha nem, akkor mi az, ami nem világos? Van olyan információ vagy cselekmény, ami fontosnak tűnik, de mégis kihagyták? Hol válik a történet zavarossá? Hihető a történet? Összefüggő? Ha nem, hol mond ellen magának, és hogyan? Érdekfeszítő a kezdés? Ösztönöz-e a további olvasásra? Miért, illetve miért nem? Leül-e a történet? Van olyan szöveg, amit ki lehet húzni anélkül, hogy a történet kárát látná? Minden szálat elvarrt az író? A történetnek természetesen lehet nyitott vége, de ne az legyen, hogy az elején felteszünk egy kérdést, aztán vissza se térünk rá. Egyáltalán: felvet-e valamilyen kérdést a történet? Van konfliktus? Van a történetnek tetőpontja, ami után nem sokkal kielégítő befejezés következik? (Kielégítő alatt megfelelőt értek.)
KARAKTEREK
Látja és érzi-e az olvasó a karaktereket, vagy csak megmondják neki, hogy milyenek? Van főszereplő (akinek a nézőpontjából a történetet látjuk)? Ez a karakter megváltozik-e a történet során? Ha nem, fontos-e, hogy a karakter statikus maradt? Ha mindkét kérdésre „nem” a válasz, valami bibi van a történettel. A karakterek hús-vér emberek, vagy csak árnyképek? Az olvasó maga elé tudja-e képzelni, hogy milyen lenne velük találkozni? A karakterek élesen elkülönülnek-e egymástól? A főbb karakterek nevei hasonlítanak-e egymásra, illetve nem hangzanak-e idétlenül? Van valaki, aki érdekli az olvasót? Ha ilyen nincs, tökmindegy, mi történik a karakterekkel. Érdeklődés alatt azt értem, hogy valamit érez iránta, ami nem feltétlenül szimpátia vagy együttérzés. Előfordulhat, hogy az olvasó gyűlöli a főhőst, és azért olvassa végig a történetet, hogy lássa, megkapja-e a végén a magáét.
A TÖRTÉNET KERETE
Mi a cselekmény háttere? Világos ez a háttér? Ha változik a környezet, az olvasót is tájékoztatják erről, vagy a karakterek egyszer csak magyarázat nélkül új helyszínre kerülnek? Van legalább egy utalás a történetben található társadalomra? Ha a cselekmény egy hajón vagy egy távoli kisbolygón játszódik, a karaktereknek mutatniuk kell az együtt élő emberek jellegzetességeit. A keret megteremti és fenntartja-e a történet hangulatát? A karakterek reagálnak-e a környezetükre?
PÁRBESZÉD
A párbeszéd olyan-e, mint a valóságban, vagy ha nem, van-e ennek magyarázata a történeten belül? A karakterek szavai összhangban vannak-e a tetteikkel? Az űrlovagok nem úgy beszélnek, mint a tudósok, hacsak nincs erre valami jó magyarázat. A párbeszéd megfelel-e a beszélő társadalmi-gazdasági helyzetének? Meg tudja-e mondani az olvasó, melyik szereplő beszél éppen? A karakterek beszélgetnek, vagy csak elbeszélnek egymás mellett? Mindegyikük reagál arra, amit a másik mond?
RÉSZLETEK ÉS TECHNIKA
Van olyan rész, ami furcsán van megfogalmazva? Vannak felesleges vagy ismétlődő szavak és kifejezések? Vannak klisék? Az író eleven igéket és érzékletes jelzőket használ? Nem túl hosszúak a mondatok? Nem túl rövidek? Nem túl egyformák? Ideális esetben a mondatoknak van ritmusa, ami követi a cselekményt. Nincs túl sok magyarázat? Van a történetben annyi nyelvtani hiba, hogy ez elvonja az olvasó figyelmét?
Mindez három kérdésben összegezhető:
1. Érdemes volt ezt a történetet elmesélni?
2. Jól van elmesélve?
3. Ha nem, miért nem?
I. Írd le az általános benyomásaidat az író művéről.
A. Összességében véve bejött-e neked a novella vagy regényrészlet? Mi az, ami határozottan nem tetszett?
B. Élvezted a történetet? Szeretnéd tovább olvasni?
C. Ha egy novellát elemzel, sikerült-e az írónak megfelelnie az elvárásaidnak?
D. Ha egy regényrészletet elemzel, összegezd az író számára, hogy szerinted hogyan oldódnak meg a rejtélyek, konfliktusok, hogyan változnak meg a karakterek, stb. Ebből az író majd kikövetkezteti, hogy sikerült-e megfelelnie az olvasó várakozásainak.
II. Megjegyzések a történet kezdésével kapcsolatban (kivéve, ha egy regényrészletet kritizálsz).
A. A kezdést elolvasva tudtad-e, merre halad majd a történet?
B. A kezdés arra ösztönzött-e, hogy tovább olvass?
III. Megjegyzések a történetvezetéssel kapcsolatban.
A. Hogyan tetszett a sztori? Magával ragadott a történet? Ha nem, miért nem?
B. Érezted-e a történet valamelyik pontján, illetve volt-e olyan benyomásod, hogy valamelyik főszereplő el akar érni valamit? Vagy pedig nem volt az írásnak semmi célja?
C. Hihető volt a sztori? Képes voltál-e félretenni a kételkedésedet, vagy volt-e olyan bosszantó részlet, ami miatt legszívesebben sarokba vágtad volna az egészet? Ha igen, melyik volt ez a részlet?
IV. Megjegyzések a történet végével kapcsolatban (kivéve, ha regényrészletet kritizálsz).
A. Túl váratlan vagy elsietett volt?
B. Megoldódott-e az összes konfliktus, aminek meg kellett oldódnia?
C. Volt katarzis?
V. Megjegyzések a karakterekkel és a szereplők megszemélyesítésével kapcsolatban.
A. Könnyen felismerted, ki a főhős?
B. A negatív főszereplő méltó ellenfél volt?
C. Volt-e papírízű vagy lapos szereplő?
D. Hitelesek voltak a karakterek?
E. Érdekelt-e, hogy mi történik a főhőssel vagy a többiekkel?
VI. Megjegyzések a párbeszédekkel és dialektusokkal kapcsolatban.
A. Nem zavart a párbeszéd? Ha igen, mi zavart benne?
B. Alkalmazott az író dialektust? Bejött, vagy már túl sok volt?
C. Lapos volt a párbeszéd?
D. Nem volt túl sok „mondta” a szövegben?
E. Minden karakternek volt saját hangja? Melyiknek nem volt?
F. Használ az író felesleges, mesterkélt vagy nevetséges szavakat a „mondta” helyett, pl. „nyögte, visította, vetette közbe” (megjegyzem, hogy a magyar nyelvben nem a használatuk a gond, hanem az, hogy eltaláljuk-e, melyiket kell használni - a ford. megjegyzése)
VII. Megjegyzések a történet keretével kapcsolatban.
A. A leíró részek nem voltak túl hosszúak vagy rövidek?
B. Az író elegendő, túl sok vagy túl kevés részletet adott meg a helyszínekkel és eseményekkel kapcsolatban?
C. A leíró részek megteremtették illetve fenntartották-e a hangulatot?
D. Valódinak tűntek a helyszínek?
VIII. Megjegyzések a történet menetével és ritmusával kapcsolatban.
A. Megfelelő volt a történet tempója? Olvasmányos volt? Nem volt túl gyors vagy túl lassú?
B. Hatásosan kezelte az író a bekezdéseket? A hosszú bekezdések lelassítják az írást, a rövidek pedig felgyorsítják.
IX. Megjegyzések a nézőponttal és az írói túlkapásokkal kapcsolatban.
A. Jelöld meg azokat a bekezdéseket, ahol több nézőpont is szerepelt. Hacsak nincsen személytelen E/3 nézőpont, át kell írni ezeket a részeket.
B. Jelöld meg, hol váltott át az író az egyik karakter nézőpontjából olyan leírásba, amit csak az író láthat (pl. egy karakter külseje, amit adott körülmények között a karakter nem valószínű, hogy kommentál)
C. Megjegyzések az információs dömpinggel kapcsolatban.
1. Mennyire tudja az író elpotyogtatni a történet megértéséhez szükséges információkat? Sikerült ezt észrevétlenül megoldani?
2. Nincs túl sok visszaemlékezés?
3. Nincs túl sok belső történés (gondolkozás)?
4. Nincsenek hosszú, unalmas magyarázó részek?
5. Az információ közlése nem zavarja vagy lassítja le a történet menetét?
X. Megjegyzések a pontossággal kapcsolatban.
A történetben szereplő „tények” helyesek, illetve elképzelhetőek-e? A tudományos magyarázatok megfelelnek-e az ismereteidnek? Hihetőek a párbajok és harcok? Pontosak-e a földrajzi adatok? A leírt ruházat megegyezik-e a bemutatott időszak öltözködésével?
XI. Megjegyzések a következetességgel kapcsolatban.
Az író következetesen kezeli a történet részleteit? Pl. a karakternek az első fejezetben ugyanolyan színű-e a szeme, mint a 12-ben? Az első és középső jelenetben ugyanannyi gyermeke van-e a szereplőnek, és ha nem, van-e magyarázat a különbségre? Rendben van a történet kronológiája?
XII. Megjegyzések a szóhasználattal kapcsolatban.
A. Szükségtelen szavak használata. Ezek gyakran szószátyárságot jeleznek.
B. Felfújt mondatok és kifejezések. Pl. „tulajdonképpen”, „példának okáért” stb. Ezeket gyakran valami rövidebb kifejezéssel ki lehet váltani.
C. Felesleges szavak használata. „végső befejezés”, „nagyrabecsült mélyentisztelt” , „kockás skótszoknya” stb.
E. Felesleges mondatok és tagmondatok használata (két mondat, ami ugyanazt mondja el más szavakkal).
F. Szükségtelen jelzők használata.
XIII. Megjegyzések bármi mással kapcsolatban, ami elvesz a történet értékéből; pl. volt-e valami, amit zavarónak találtál?
XIV. Mellőzd a nyelvtan és a helyesírás részletes elemzését, kivéve, ha az író erre külön megkér! Csak a gyakrabban előforduló hibákat emeld ki, ahol biztos vagy a dolgodban, és ahol látszik, hogy az író komoly gondokkal küszködik.
XV. Tartózkodj a mű humoros kommentálásától! Az ilyenek számodra bizonyára viccesek, de szükségtelenül megbántod vele az írót.
Milyen formátumú legyen a kritika? Tökmindegy, amíg világos a mondanivalód. Van, aki idézi a történetnek azt a részét, amihez megjegyzéseket akar fűzni, aztán közvetlenül alá gépeli a kritikáját.
Egy fontos tanács: ne próbáld átírni az író sztoriját! Az az övé. Neked csak az a feladatod, hogy véleményt mondj arról, mennyire jól adta elő az író a történetet.
Fordította: Hanna
A bloggerek, az amatőr írópalánták és az önkéntes-önkényes megmondóemberek pedig talán örömmel fedezik fel újra! ;-)
A sci-fi és fantasy írások tipikus hibái
írta: Orson Scott Card
A SZTORI HIBÁI:
Álszituációk:
- "mi a szösz?" sztori - a helyzet nincs elég nyomatékosan ábrázolva ahhoz, hogy az olvasót érdekelje: megoldódik-e a probléma vagy sem
- a szituáció túl könnyen megoldódik, unalmas
- félreértés (ha a karakterek leülnének, és egyszerűen megbeszélnék a dolgokat, akkor nem lenne történet)
- erőltetett sztori (a főhős a jó tanácsok vagy saját meggyőződése ellenére valami hülyeséget csinál, csak azért, hogy legyen egy történet)
indítás rossz időzítése:
- túl későn indul(az írónak vagy utólagosan kell felvilágosítást adnia, vagy az olvasó nem fogja érteni, mi történik)
- túl korai indítás (az író túl sok időt tölt el azzal, hogy felvázolja a szituációt és meghatározza a célokat, és csak untatja az olvasót)
logikai bukkanók:
- a motivációnak semmi értelme
- a reakcióknak semmi értelmük
- a megoldás mögött rejtőző okfejtésnek nincsen semmi értelme
- a célnak vagy az alapszituációnak semmi értelme
erőltetett végkifejlet:
- deus ex machina (a főhősön teljesen kívül álló történés vagy személy oldja meg helyette a problémát)
- véletlen (a végkifejlet teljesen valószínűtlen - minden jel arra mutat, hogy az író rendezte el így)
egyéb:
- színfalak mögötti események (a karakter, akinek a nézőpontjából az eseményeket szemléljük, nem látja, mi történik, és ezért fel kell erről világosítani (az olvasóval együtt))
- a főhős nem oldja meg a problémáját, túl passzív/tehetetlen
A KARAKTEREK HIBÁI:
Rossz választás:
- nem a megfelelő főhőst választotta az író - általában az a főszereplő, akit a legmélyebben érint a szituáció, illetve akinek a legtöbb vesztenivalója van
- nem a megfelelő karakter nézőpontjából meséli el az író a történetet - a főhősnek kell ennek a karakternek lennie; ha nem, akkor meg kell magyarázni, hogy miért így döntöttünk
hiteltelen karakterek:
- a hős túl jó, egyoldalú, unalmas
- a gonosz túlságosan is az, egyoldalú, unalmas
- a karakterek nem úgy beszélnek, mint a hús-vér emberek
- a karakterek cselekedetei és motivációi nem elég átgondoltak vagy érthetőek
egyéb:
- felesleges karakterek - ha a sztori nélkülük is működik, dobd ki őket
A STÍLUS HIBÁI:
- kevés az érzékszervi adat (az emberek nem csak látnak és hallanak, hanem ízlelni és tapintani is szoktak, az űrlények és a mágikus teremtmények pedig akár többre is képesek lehetnek)
- lényegtelen dolgok kihangsúlyozása -- tökéletesen érdektelen dolgok részletes leírása
- bosszantó kihagyások - az író kihagyja a megértéshez szükséges kulcselemeket
- erőtlen és túl gyakran használt szavak: nagyon, de, akkor, tűnik, váratlanul, majdnem, kissé, biztosan, gondolta
- túl sok váltás a nézőpontok között - vagy indokold meg nagyon jól, hogy miért rángatod az olvasót ide-oda, vagy ne tedd
EGYÉB HIBÁK:
- nem érinti meg az olvasót, nincs benne érzelmi töltés, nem köt le
nagyon jó, de mégsem igazi történet:
- nincs főhős vagy olyan személy, akinek valami problémája lenne
- a főhősnek nincsen jól látható célja, vagy indítéka (kivéve, ha csak a történet végén lehet felfedni)
- nincsenek igazi akadályok, amiknek a leküzdése érdekessé tehetné a főhős küzdelmét a céljáért
- a sztori egyik szituációjára sincsen megoldás
- egyik karaktert sem változtatják meg a történtek
- a történet X-kategóriás, ezért kiadhatatlan
- hiányoznak a hangulatteremtő részletek (a dolgok mintha légüres térben történnének)
- a történetben nincsenek jól kidolgozva az utalások
- közlés bemutatás helyett --- példák:
"Elment." (ahelyett, hogy leírnád, hogyan távozott)
"Furcsán volt felöltözve.” (ahelyett, hogy leírnád, hogyan)
"Dühös volt.” (ahelyett, hogy leírnád, hogyan viselkedett, hogy az olvasó is maga elé képzelhesse a dühét)
"Kint hideg volt." (ahelyett, hogy leírnád, milyen érzés volt kint lenni)
KRITIKUSOK JEGYZÉKE
A TÖRTÉNET VEZETÉSE
Miről szól a történet? Világos a mondanivalója? Érti az olvasó, hogy mi történik? Ha nem, akkor mi az, ami nem világos? Van olyan információ vagy cselekmény, ami fontosnak tűnik, de mégis kihagyták? Hol válik a történet zavarossá? Hihető a történet? Összefüggő? Ha nem, hol mond ellen magának, és hogyan? Érdekfeszítő a kezdés? Ösztönöz-e a további olvasásra? Miért, illetve miért nem? Leül-e a történet? Van olyan szöveg, amit ki lehet húzni anélkül, hogy a történet kárát látná? Minden szálat elvarrt az író? A történetnek természetesen lehet nyitott vége, de ne az legyen, hogy az elején felteszünk egy kérdést, aztán vissza se térünk rá. Egyáltalán: felvet-e valamilyen kérdést a történet? Van konfliktus? Van a történetnek tetőpontja, ami után nem sokkal kielégítő befejezés következik? (Kielégítő alatt megfelelőt értek.)
KARAKTEREK
Látja és érzi-e az olvasó a karaktereket, vagy csak megmondják neki, hogy milyenek? Van főszereplő (akinek a nézőpontjából a történetet látjuk)? Ez a karakter megváltozik-e a történet során? Ha nem, fontos-e, hogy a karakter statikus maradt? Ha mindkét kérdésre „nem” a válasz, valami bibi van a történettel. A karakterek hús-vér emberek, vagy csak árnyképek? Az olvasó maga elé tudja-e képzelni, hogy milyen lenne velük találkozni? A karakterek élesen elkülönülnek-e egymástól? A főbb karakterek nevei hasonlítanak-e egymásra, illetve nem hangzanak-e idétlenül? Van valaki, aki érdekli az olvasót? Ha ilyen nincs, tökmindegy, mi történik a karakterekkel. Érdeklődés alatt azt értem, hogy valamit érez iránta, ami nem feltétlenül szimpátia vagy együttérzés. Előfordulhat, hogy az olvasó gyűlöli a főhőst, és azért olvassa végig a történetet, hogy lássa, megkapja-e a végén a magáét.
A TÖRTÉNET KERETE
Mi a cselekmény háttere? Világos ez a háttér? Ha változik a környezet, az olvasót is tájékoztatják erről, vagy a karakterek egyszer csak magyarázat nélkül új helyszínre kerülnek? Van legalább egy utalás a történetben található társadalomra? Ha a cselekmény egy hajón vagy egy távoli kisbolygón játszódik, a karaktereknek mutatniuk kell az együtt élő emberek jellegzetességeit. A keret megteremti és fenntartja-e a történet hangulatát? A karakterek reagálnak-e a környezetükre?
PÁRBESZÉD
A párbeszéd olyan-e, mint a valóságban, vagy ha nem, van-e ennek magyarázata a történeten belül? A karakterek szavai összhangban vannak-e a tetteikkel? Az űrlovagok nem úgy beszélnek, mint a tudósok, hacsak nincs erre valami jó magyarázat. A párbeszéd megfelel-e a beszélő társadalmi-gazdasági helyzetének? Meg tudja-e mondani az olvasó, melyik szereplő beszél éppen? A karakterek beszélgetnek, vagy csak elbeszélnek egymás mellett? Mindegyikük reagál arra, amit a másik mond?
RÉSZLETEK ÉS TECHNIKA
Van olyan rész, ami furcsán van megfogalmazva? Vannak felesleges vagy ismétlődő szavak és kifejezések? Vannak klisék? Az író eleven igéket és érzékletes jelzőket használ? Nem túl hosszúak a mondatok? Nem túl rövidek? Nem túl egyformák? Ideális esetben a mondatoknak van ritmusa, ami követi a cselekményt. Nincs túl sok magyarázat? Van a történetben annyi nyelvtani hiba, hogy ez elvonja az olvasó figyelmét?
Mindez három kérdésben összegezhető:
1. Érdemes volt ezt a történetet elmesélni?
2. Jól van elmesélve?
3. Ha nem, miért nem?
I. Írd le az általános benyomásaidat az író művéről.
A. Összességében véve bejött-e neked a novella vagy regényrészlet? Mi az, ami határozottan nem tetszett?
B. Élvezted a történetet? Szeretnéd tovább olvasni?
C. Ha egy novellát elemzel, sikerült-e az írónak megfelelnie az elvárásaidnak?
D. Ha egy regényrészletet elemzel, összegezd az író számára, hogy szerinted hogyan oldódnak meg a rejtélyek, konfliktusok, hogyan változnak meg a karakterek, stb. Ebből az író majd kikövetkezteti, hogy sikerült-e megfelelnie az olvasó várakozásainak.
II. Megjegyzések a történet kezdésével kapcsolatban (kivéve, ha egy regényrészletet kritizálsz).
A. A kezdést elolvasva tudtad-e, merre halad majd a történet?
B. A kezdés arra ösztönzött-e, hogy tovább olvass?
III. Megjegyzések a történetvezetéssel kapcsolatban.
A. Hogyan tetszett a sztori? Magával ragadott a történet? Ha nem, miért nem?
B. Érezted-e a történet valamelyik pontján, illetve volt-e olyan benyomásod, hogy valamelyik főszereplő el akar érni valamit? Vagy pedig nem volt az írásnak semmi célja?
C. Hihető volt a sztori? Képes voltál-e félretenni a kételkedésedet, vagy volt-e olyan bosszantó részlet, ami miatt legszívesebben sarokba vágtad volna az egészet? Ha igen, melyik volt ez a részlet?
IV. Megjegyzések a történet végével kapcsolatban (kivéve, ha regényrészletet kritizálsz).
A. Túl váratlan vagy elsietett volt?
B. Megoldódott-e az összes konfliktus, aminek meg kellett oldódnia?
C. Volt katarzis?
V. Megjegyzések a karakterekkel és a szereplők megszemélyesítésével kapcsolatban.
A. Könnyen felismerted, ki a főhős?
B. A negatív főszereplő méltó ellenfél volt?
C. Volt-e papírízű vagy lapos szereplő?
D. Hitelesek voltak a karakterek?
E. Érdekelt-e, hogy mi történik a főhőssel vagy a többiekkel?
VI. Megjegyzések a párbeszédekkel és dialektusokkal kapcsolatban.
A. Nem zavart a párbeszéd? Ha igen, mi zavart benne?
B. Alkalmazott az író dialektust? Bejött, vagy már túl sok volt?
C. Lapos volt a párbeszéd?
D. Nem volt túl sok „mondta” a szövegben?
E. Minden karakternek volt saját hangja? Melyiknek nem volt?
F. Használ az író felesleges, mesterkélt vagy nevetséges szavakat a „mondta” helyett, pl. „nyögte, visította, vetette közbe” (megjegyzem, hogy a magyar nyelvben nem a használatuk a gond, hanem az, hogy eltaláljuk-e, melyiket kell használni - a ford. megjegyzése)
VII. Megjegyzések a történet keretével kapcsolatban.
A. A leíró részek nem voltak túl hosszúak vagy rövidek?
B. Az író elegendő, túl sok vagy túl kevés részletet adott meg a helyszínekkel és eseményekkel kapcsolatban?
C. A leíró részek megteremtették illetve fenntartották-e a hangulatot?
D. Valódinak tűntek a helyszínek?
VIII. Megjegyzések a történet menetével és ritmusával kapcsolatban.
A. Megfelelő volt a történet tempója? Olvasmányos volt? Nem volt túl gyors vagy túl lassú?
B. Hatásosan kezelte az író a bekezdéseket? A hosszú bekezdések lelassítják az írást, a rövidek pedig felgyorsítják.
IX. Megjegyzések a nézőponttal és az írói túlkapásokkal kapcsolatban.
A. Jelöld meg azokat a bekezdéseket, ahol több nézőpont is szerepelt. Hacsak nincsen személytelen E/3 nézőpont, át kell írni ezeket a részeket.
B. Jelöld meg, hol váltott át az író az egyik karakter nézőpontjából olyan leírásba, amit csak az író láthat (pl. egy karakter külseje, amit adott körülmények között a karakter nem valószínű, hogy kommentál)
C. Megjegyzések az információs dömpinggel kapcsolatban.
1. Mennyire tudja az író elpotyogtatni a történet megértéséhez szükséges információkat? Sikerült ezt észrevétlenül megoldani?
2. Nincs túl sok visszaemlékezés?
3. Nincs túl sok belső történés (gondolkozás)?
4. Nincsenek hosszú, unalmas magyarázó részek?
5. Az információ közlése nem zavarja vagy lassítja le a történet menetét?
X. Megjegyzések a pontossággal kapcsolatban.
A történetben szereplő „tények” helyesek, illetve elképzelhetőek-e? A tudományos magyarázatok megfelelnek-e az ismereteidnek? Hihetőek a párbajok és harcok? Pontosak-e a földrajzi adatok? A leírt ruházat megegyezik-e a bemutatott időszak öltözködésével?
XI. Megjegyzések a következetességgel kapcsolatban.
Az író következetesen kezeli a történet részleteit? Pl. a karakternek az első fejezetben ugyanolyan színű-e a szeme, mint a 12-ben? Az első és középső jelenetben ugyanannyi gyermeke van-e a szereplőnek, és ha nem, van-e magyarázat a különbségre? Rendben van a történet kronológiája?
XII. Megjegyzések a szóhasználattal kapcsolatban.
A. Szükségtelen szavak használata. Ezek gyakran szószátyárságot jeleznek.
B. Felfújt mondatok és kifejezések. Pl. „tulajdonképpen”, „példának okáért” stb. Ezeket gyakran valami rövidebb kifejezéssel ki lehet váltani.
C. Felesleges szavak használata. „végső befejezés”, „nagyrabecsült mélyentisztelt” , „kockás skótszoknya” stb.
E. Felesleges mondatok és tagmondatok használata (két mondat, ami ugyanazt mondja el más szavakkal).
F. Szükségtelen jelzők használata.
XIII. Megjegyzések bármi mással kapcsolatban, ami elvesz a történet értékéből; pl. volt-e valami, amit zavarónak találtál?
XIV. Mellőzd a nyelvtan és a helyesírás részletes elemzését, kivéve, ha az író erre külön megkér! Csak a gyakrabban előforduló hibákat emeld ki, ahol biztos vagy a dolgodban, és ahol látszik, hogy az író komoly gondokkal küszködik.
XV. Tartózkodj a mű humoros kommentálásától! Az ilyenek számodra bizonyára viccesek, de szükségtelenül megbántod vele az írót.
Milyen formátumú legyen a kritika? Tökmindegy, amíg világos a mondanivalód. Van, aki idézi a történetnek azt a részét, amihez megjegyzéseket akar fűzni, aztán közvetlenül alá gépeli a kritikáját.
Egy fontos tanács: ne próbáld átírni az író sztoriját! Az az övé. Neked csak az a feladatod, hogy véleményt mondj arról, mennyire jól adta elő az író a történetet.
Fordította: Hanna
Megjegyzések
Megjegyzés küldése