Ugrás a fő tartalomra

Joe Hill - A szív alakú doboz


Joe Hill - A szív alakú doboz

Joe Hill - Heart-Shaped Box
Eredeti megjelenés: 2007
Magyar kiadás: Európa Kiadó, 2008
Hossz: 382 oldal
Műfaj: horror
Fordította: Uram Tamás

Tartalom:
Judas Coyne-nak volt egy spéci gyűjteménye: egy régi akasztófakötél... egy boszorkány beismerő vallomása... egy mexikói halálpornó-video... Számtalan rajongója éppúgy ismerte a korosodó death-metal rocksztár hátborzongató ízlését, mint hírhedett ifjúkori ballépéseit. Ám a legrémületesebb, legvalószínűtlenebb darabra éppen most tesz szert, jóformán a szemünk előtt - egy internetes árverésen olyasmit kínálnak, aminek képtelenség ellenállni: Árverésre bocsátom nevelőapám kísértetét... Egy szó, mint száz: Jude ezer dollár fejében büszke tulajdonosa lesz egy halott ember öltönyének, melyben állítólag egy nyughatatlan szellem kísért. Jude-nak persze semmi oka félni ettől. Kísérti őt sok minden a múltból is: anya- és gyermekverő apa, kíméletlenül eldobott szeretők, elárult, cserbenhagyott muzsikustársak. Eggyel több mit számít? Csakhogy amit a UPS egy szív alakú fekete dobozban leszállít neki, az nem közönséges, képzeletbeli szellem. Az a legvéresebb valóság. Egyik pillanatról a másikra a legváltozatosabb helyeken kezd felbukkanni az öltöny korábbi tulajdonosa: a folyosón... a hálószobaajtó mögött... Jude imádott Mustangjának hátsó ülésén... az ablakon túl... a tévékészülék képernyőjén... Mintha várna valamire (vagy valakire) - és egyik csontos keze egy láncon függő, fényes borotvát himbál... A novelláiért több irodalmi díjjal is kitüntetett szerző első regénye a horror és a dark fantasy legújabb csillagának igen ígéretes karrierjét vetíti előre.


Láttam én ezt a könyvet anno, mikor megjelent, de a borítója - nem mintha az eredetitől hanyatdobtam volna magam - (és az ismeretlen szerző neve) eltántorított az elolvasásától (még a tartalomjegyzékig sem jutottam). Ha nem így lett volna, akkor a "dark-fantasy" jelző miatt tutira hamarabb nekilátok, plusz, szégyenszemre, mint Stephen King rajongó elsiklottam felette, hogy Joe Hill bizony Stephen King fia! Ezt a "lényegtelen" adatot a 27 képtelen történet című Neil Gaiman által összeválogatott novelláskötet tudatosította bennem, amiben az egyik - nekem legjobban tetsző - novella (Az ördög a lépcsőn) szintén Hill-hez kötődik. Mikor ez így leesett, azonnal neki is kezdtem, az egyetlen magyarul is hozzáférhető könyvének.

A könyv tartalma nem ajánl többet, mint egy sima rémregényt teli ijesztő eseményekkel, ami nyilvánvalóan rendben is lenne, de ez a könyv kicsit több, mint egy sablonos horrorsztori. Először is, a főszereplővel azonosulni, és drukkolni neki, hogy nehogy a szellem egy perc alatt kicsontozza, csöppet problémás, mert egy csomó olyan tulajdonsággal rendelkezik, ami egyáltalán nem tette őt szimpatikussá a számomra.

A főszereplő ellenfele - a kísértet, Craddock James McDermott - igazi bosszúálló fajta, akinek igen jó oka van arra, hogy pont a rocksztár életét keserítse, szintén nem egy tipikus szellemfigura, aki csak sikoltozik, láncait csörgeti és ijesztgeti az arra tévedőket, és inkább csak mint kellék jelenik meg sok-sok könyvben/filmben, hanem egészen másmilyen. Nem él a manapság annyi horrorfilmben felbukkanó hatásvadász kísértet-kelléktárral, nem üvölt úgy, hogy a szájánál szétnyílik a feje vagy mászik hátracsavarodott fejjel négykézláb a plafonon és közben valami holt nyelv zagyvaságait köpi rád, ellenkezőleg., mivel nincsen rá szüksége, a szart így is belefagyasztja mindenkibe. Úgy viselkedik, mint életében, csak ül karimás kalapjával a fején egy széken, közben rád sem emeli firkák által eltakart szemét, csak közli, hogy mit fogsz tenni és te engedelmeskedsz mint egy báb, hiszen Craddock James McDermott valódi hipnotizőr és mentalista volt életében is, nem egy sarlatán, tudta mit csinál, és még most is pontosan tudja. És azt is, hogy te mit fogsz. Pontosan azt és úgy, amit ő mond neked és akkor amikor ő mondja. Élete 70-80 éve alatt jól kitanulta a szakmáját. Az egész könyvben sehol nem veszi le a déli úriember (Florida) "maszkját", olyan mintha egy westernből lépett volna elő - vagy még inkább, mintha egy romantikus regény apafigurája lenne, például az Elfújta a szélből.

Hát nem bűbájosan morbid és szinte "megkedvelhető" ez a túlvilági igazságszolgáltató? Én azonnal a pártját fogtam, persze elhamarkodottan, hiszen a könyvben azért van pár csavar, míg eljutunk a végjátékig. Nem minden fehér és fekete.

A szerző stílusa ???meglepően??? hasonló az apjáéhoz - kíváncsi vagyok, mely részek kerültek bele a könyvbe King útmutatása/átolvasása után, ami gyanítom elkerülhetetlenül megtörtént. Eltérés viszont, hogy a leíró részek nem tesznek ki oldalakat, itt szinte pörög a cselekmény, nincs megállás (én a lassabbat is szerettem nagyon Kingnél), szinte folyamatosan beszél valaki. A szövegek jók benne, amiket a karakterek szájába ad, bár néhol azért elmarad Kingtől - de ez egy első regény, ne felejtsük el -, valamint a karakterek is megfelelően árnyaltak, különösek. Az apjánál már megszokotthoz hasonlóan szintén szinte halljuk, hogy szól a zene, - mivel egy rocksztár a főszereplő, itt gyakran szó szerint -, kismillió rock- és metál-együttes/szám megemlítésre kerül. Lehet, hogy egyszerűen régen olvastam sima kísértettörténetes horrort, ez a magyarázata, de Craddock kísértetének újszerűségeit nagyon tudtam élvezni. A történet sodró és fordulatos, bár az utolsó 30 oldal körülbelül szinte teljesen felesleges, bár megértem, ha valakinek nagyon bejön az is.
Kedves kiadók! Jöhetnek a további regények de nyomban! :P

Értékelés: 8/10

Megjegyzések